10.rész-Kanna tükre s a lelkek

Kanna még mindig szivja el Kagome életerejét és lelkét.Ekkor hirtelen az egyik lánynak kinyitodik a szeme,és megpillantja Kagome melett az ijat és nyilakat.
- Hagyd abba!-üllt fel hirtelen megcélozva a varázsnyilal Kanna-t Kema.
- Hogy,hogy te nem fekszel a földön,mint a halott?!-nézett sötét szemével nyugodtan Kanna a lányra.- Túl nagy a lelke.
A lány kilöt gyorsan egy nyilvesszöt,majd a földre zuhant ahogy lehetett.
A nyilvessző majdnem eltalálta a tükröt ,de Kanna hirtelen eltünt. A másik szobában 'Koharu' épp lepróbálja szurni Miroku-t,de ezt a fiú észreveszi és
megfogja a lány kezét.
- Koharu,mi folyik itt?-kérdezi aggodoan ,de a lány nem válaszol.Miroku egy kicsit hasba ütöte a lányt aki összeesve Miroku karjaiban volt,de a fiú lerakta biztonságba majd ment a többiekhez.
- Sajnálom.-mondta a fiú.
Mikor átért a másik szobában,azt látta hogy Shippo-tól kezdve Kagome-ig mindenki a földön hever.
- Lányok!-szólalt meg Miroku lepödötten.Kirara is beért a szobába és Shippo kis barátja közelségében röktön felkelt.
- Kirara!-ölelte meg a róka kölyök démon kis barátját.
- Miroku?-nézett fel Kema.
- Jól vagy?-kérdezte felsegitve a lányt a fiú.
- Persze!-mondta egy mosolyt erőltetve,de hirtelen túl gyenge volt és összeeset.Miroku fogta a lányt majd támadt egy ötlete,hogy vigye ki egyszere a négy lányt.
- Kirara!-szólt nagy barátjának és felrakta a macska démon hátára Sango-t,Koharu-t és Kema-t.Shippo pedig a barátja fejére másszot.
Miroku hátára vette Kagome-t,majd elkezdtek kimeni a házból.
Kin Inuyasha nem akarta az emberek bántani,igy csak ütötte öket,de neki is sok volt ennyi.Kagura kihasználva az alkalmat megtámadta a féldémont,és igy földre teitette.
Inuyasha vissza emlékezett,pár napja is harcoltak,de akkor Kouga-t is kihasználták.Inuyasha felált komolyra véve a dolgot.
A démon nő és a féldémon egymásal szemben álltak.Hüvös levegő járta át a köztük lévő haragott.Miroku is épp ekkor jelent meg Kiraraval,és a lányokal.
- Inuyasha ne támadj,a saját támadásod célpontja leszel!-kiabálta Miroku ,de Inuyasha gyorsabb volt.
- Szélborda!-kiáltotta Inuyasha és elinditotta a támadást Kagura ellen.
- Jaj ne!-mondta halkan Miroku.
- Marha!-szólt Inuyasha-t lealázva Kagura és elötte megjelent Kanna.Kanna a tükrét a támadás elé rakta és a szélbordát vissza verte Inuyasha-ra.
Inuyasha erre nem volt felkészülve.A szélborda eltalálta és egy súlyos sebbel a földre kényszeritette.
- Inuyasha!-szólalt meg Miroku .A csapást követően nagy szél keletkezett .Kagura és Kanna mögött óriási szél képzödött melyben hirtelen megjelent Naraku.
- Naraku!-szólalt meg Miroku.
- Szóval sikerült.-beszélt higadtan és fagyos nahgon Naraku.-Sikerült megölni öket.-nézett a földön heverő lányokra és Inuyasha-ra.
- Szörnyeteg vagy Naraku!-szedte le a füzért Miroku a kezéről.
- Biztos vagy benne Miroku,látad mi volt Inuyasha-val és a többiekel,a fekete lyuk a kezeden téged szipantana be.-mosolygot hüvösen Naraku.
- Mással végezteted el a munkát!Gyáva!-mondta Miroku a füzért vissza kötve a kezére.
 Eközben Shippo Inuyasha melett aggodott a félvérért.
- Inuyasha kellj fel szükségünk van rád!-szólt Shippo.
Kirara egy kicsit hátrébb lepakolta magáról a lányokat és készült a támadásra.Kema hirtelen feltápászkodott gyengén.
- Kirara most figyelj rám!-mondta élettelenül Kema a démon macskának és felmászott nehezen a hátára,és sugott valamit .
- Szép volt Kagura,Kanna!-dicsőitette Naraku csatlósait nem is foglakozva Miroku-ra.-Ezért harcolnak!-vette elő az ék kővet Naraku melybel már csak néhány hiányzott.
- Nála van majdnem az egész ék kő!-lepödött meg Miroku.
- Igy igaz! Tudod szerzetes még nekem is van fönököm,egy fiatal lány aki utálja Inuyasha-t azzal bizott meg,hogy öljem meg.
- Kikyou..-mondta halkan Inuyasha s hirtelen kinyitotta a szemét,de mozdulni nem tudott.- "Muszály megmozdulnom!!"-gondolta.
Hirtelen egy varázslatos nyilvessző találta el Inuyasha elött a földett.Szine gyönyörű lilában sugárzott.Naraku lepödöten nézett oda.
- Nem haltál meg?-csodálkozott,de nem mutatva a démon.- Kanna azt hittem elintézted!
- Túl nagy volt a Lelke Kagome-val.-válaszolta Kanna a kislány.
Kema kuszott oda Shippo-hoz és Inuyasha-hoz megnézni mi történt vele.
- Muszály meggyógyulnod!-dünyögte a lány megnézve Inuyasha-t akki most csukott szemmel feküdt a földön."Kikyou mond mit akarsz?-gondolta a lány.
(Kikyou a lányhoz beszél.
- Megértheted ezt nekem,én mást keresek,de egyszer meg kell küzdenem Inuyasha-val,addig te ügyelj rá!-mutatott Kikyou Kema-ra.
- Miért tenném?!-szólt Kema .
- Tudod jól,te is érzed azt amit én,sőt Kagome is,egyek vagyunk!-mondta és elment a papnő.
- Nem...-kezdte lehajtott fejjel Kema-....Nem vagyunk egyek.)-járt a lány fejében egy régi emlék.- Döntsd el Kikyou mit akarsz,megölni és megmenteni nem lehet egyszere.-Kema újra célzott,de msot a tüköre.
- Kema ne tedd,vissza fog elsülni!-aggodott Shippo.
- Az én nyilam nem engedelmeskedik a gonosznak.-mondta Kema és kilötte a varázsnyilat Kanna tükrére.
Kanna tükrében hirtelen beleolvadt a varázsnyil . Nagy fény jött létre és a lelkek kiszabadultak.
- Muszály elengednem a lelkeket,különben a tükör darabokra törik.-mondta Kanna és hagyta a lelkek visszatérését.
- Szél!-mondta végre levéve a füzért a kezéről Miroku.Ekkor magához tért Koharu is aki ismét önmaga csak nézte hátulról az eseményeket.
- Köszönöm!-állt fel Kema Miroku mögött.
- Siess!Csinálj valamit Inuyasha-val.-szólt neki Miroku erősen koncetrálva Naraku-ra és két csatlósára.
- Inuyasha!-ért Kema a fiúhoz.
- " Tehetetlen vagyok,ezt nem hiszem el!!!"-gondolta kinyitva a szemét Inuyasha 'megbénulva'.
Hirtelen nagy füst lepte be Mirokut és azt vette észre,hogy Naraku,Kagura és Kanna elmenekült.
- Elmenekültek megint!-tekerte vissza a füzért a kezére.
Másnap reggel a falusiak a földön ébredtek,semmire  sem  emlékezve.A fény épp egy bánatos lányt világitott meg akinek a haja a kendő alatt is ragyogot.
Egy cetlit fogott a kezében,melyet Miroku hagyott ott neki.
- Még az előző nap este elmentek .-sóhajtott bánatában Koharu.- De ez lehet igy lessz jobb.-mosolyodott el és elindult dolgozni.
Nem messze a falutól egy erdőben több fa árnyékolt mindent.Shippo és Kirara unottan és nyugtalanul ült a földön,mig Sango és Miroku halgatva a fa hüvösében ültek.
Csak néztek előre,hosszasan gondolkodva.
- Minek kell ilyen borzalmasnak vélni mindent!-orditott fel Shippo unalmában.- Inuyasha nem halt bele,mint ahogy mi se!-De hiába mondott bármit is Shippo,Sango és Miroku úgyan úgy ültek.
Kagome és Kema most értek oda a többiekhez.
- Mi történt jól van?-kérdezte futva hozzájuk Shippo.
- Igen,jobban van.-mondta Kagome .
- Mondj valamit!-kérlelte a róka démon kölyök Kema-t.
- Hagyad piheni!-szólalt meg a lány .-Kagome-val elmegyünk gyógynövényekért vigyáz rá.
Bár Inuyasha nevét nem emliteték,mindenki miatta,Naraku és az ék kő miatt gondolkozott.
Eközbe Inuyasha fáradtan,sebeit bekötve feküdt a füben.
- "Mit akart mondani Kema?"-gondolkozott.-"Láttam mikor Kikyou még boldog volt,aztán mikor megölelt,tényleg megakar ölni,vagy csak megvédeni?Hol vagy én Kikyou-m?"-ezek a gondoltatok járták át Inuyasha-t.
Egy sötét felhös palotában,hol mindent a gonoszság borit Naraku ül megelégedve a harcal.
- Inuyasha megsebesült,csak azt a két reinkarnálciót kéne letávolitanunk!-gondolkodott.
Hirtelen a dörgő ég melett egy villám fénye rázta meg a nád ajtót és lehetett rajta át látni.Egy ember,démon vagy akármi volt ott.
Naraku csak mosolygot.
- Kész vagy !-szólt az idegenhez.
- Igen!-mosolygot gonoszan az idegen.